„… a nő számára nincsen más, csak egy: mindig szeret és mindig tönkremegy”
/Byron/
„A nő a világ legerőszakosabb férfiával is azt csinálhatja, amit akar, ha nagyon okos, elég szép, és kevéssé szerelmes.”
/Fontenelle/
„Ki nem állhatja a nőket? Szerencsétlen bolond! Nem tudja mi a jó!”
/Goldoni/
„Egy nőt feledni éppen azért nehéz, mert jólesik a ráemlékezés!”
/Lope de Vega/
„A nőket a szerelem nem csak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán ha boldog, és akkor boldog ha érzi, hogy szeretik.”
/anonim/
A földi paradicsom és pokol e szóval foglalható össze: asszony.
/SEUME/
A nő értéke ott kezdődik, ahol a büszkesége.
/SALAMON ÖDÖN/
A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe.
/DIDEROT/
Szép, ha egy nő okos, de okosabb, ha szép!
/SZABÓ JÓZSEF/
A nőt sohasem lehet kiismerni teljesen, mert mindig lesi az alkalmat, hogy olyasvalamit tegyen, amit senki sem várt volna tőle.
/TRAVEN/
Egy szép asszony paradicsom a szemnek, pokol a léleknek, és tisztítótűz a pénztárcának.
/FONTENELLE/
Szerelem vagy gyűlölet! Harmadikat nő nem ismer.
/PUBLILIUS SYRUS/
„Fegyver, fegyver, fegyver kívántatik, és jó vitézi elszántság. Avagy azért magyarok, evvel oltalmazzuk meg magunkat, avagy vitézül haljunk meg mindnyájan, mert nincs más közbülső út. Elfussunk? nincs hová, sehol másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem megyen, hogy minket helyeztessen belé: az mi nemes szabadságunk az ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában. Itt győznötök vagy halnotok kell.”
/Zrínyi Miklós – Az török áfium ellen való orvosság -részlet-/
„A magyar nemzet háromszáz esztendőn át sokat szenvedett. Török és tatár dúlta édes hazánk kebelét, és a királyok idegen gonosz tanácsosai, és a hazának háládatlan fiai sokszor elárulták e szegény nemzetet, de mióta isten e világot megteremtette, soha még oly ocsmány árulást nem hallott az embernek fia, mint aminővel most hazánkat meg akarják ölni a hitszegők.”
/Kossuth Lajos kiáltvány a néphez részlet 1848 szeptember 23./
„Ha azt látjuk, hogy a németek győznek, az oroszokat kell segítenünk, ha azt, hogy az oroszok, akkor a németeket, hadd irtsák egymást.”
/Harry S. Truman amerikai politikus 1941-ben/
„Gyakran eszembe jut, mennyivel egyszerűbb lett volna az élet, ha Herr Hitler és Signor Mussolini Oxfordban járnak egyetemre.”
/Vicomte Halifax brit politikus/
„Egy urániumtermelő ország nem lehet semleges.”
/Denis Brogan brit történész/
„Nincs az a pornográfia, ami rombolóbb és züllesztőbb lehetne a cenzúránál.”
/Tony Smythe brit politikus/
„A demokrácia minden bajára a még nagyobb demokrácia a gyógyszer.”
/Alfred E. Smith amerikai politikus/
„A szabadság az szabadság – nem egyenlőség, méltányosság, igazságosság, boldogság vagy nyugodt lelkiismeret.”
/Sir Isiah Berlin brit filozógus/
„Szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy szélsőségesnek lenni a szabadságvédelmében nem bűn. És hadd emlékeztessek arra is, hogy mérsékeltnek lenni az igazságosság szolgálatában nem erény.”
/Barry Goldwater amerikai politikus/
„A népszerűség a halhatatlanság apró pénze”
/Heltai Jenő/
„A műemlékek közös sorsa, hogy a kutyák lepisálják őket. A műemlékek közös sorsa, hogy a kutyák lepisálják a talapzatot.”
/Márai Sándor/
„A feladat száz könyvet megmenteni. Most mindegy, hogy az ostromlott városból, vagy az ostromlott világból. Olyan száz könyvet, amelyből, ha minden más könyv elveszne, az emberiség irodalmának vonalát nagyjából helyre lehetne állítani.”
/Hamvas Béla/
„Csak két dolog végtelen, az univerzum és az emberi ostobaság – az előbbiben nem is vagyok biztos.”
/Albert Einstein/
„A vidám nők gyakrabban gyógyulnak, mint a szomorúak”
/Galeneus/
„Több eséllyel, szilárdsággal, kitartással, tán lett volna belőlem valami, de ez hiányzott mindig. ”
/Mikszáth Kálmán/
„Öregszik a föld, kezdik itt hagyni a nagy állatok, a nagy fák, a nagy szenvedélyek.”
/Mikszáth Kálmán/
„Akinek nincs humorérzéke az nagyobb gaztettekre is képes.”
/Örkény István/
Az embernek először túl kell becsülnie azokat a dolgokat, értékeket, amelyeket szeret, mielőtt alá tudná becsülni azokat.”
/anonim/
„Mi emberek nem az állatok hanem az Istenek örökösei vagyunk itt a Földön.”
/Török Sándor/
„Tisztességes ember nem antiszemita, a többinek pedig tilos.”
/Ungvár Rudolf/
„Ha az ember nem hal meg idejében, még rosszabb történik vele. Megöregszik.”
/Jancsó Miklós/
„De jó volna, ha senki soha senkit nem kényszerítene semmire! Az már a boldogság előszobája volna.”
/Dustin Hoffmann/
„Miért van az, hogy a körmünk nő, a fogunk viszont nem? Mert ha a fogunk is nőne, az ideges emberek még azt is lerágnák.”
/Umberto Eco/
„Nem úgy látjuk a dolgokat, ahogyan vannak, hanem ahogyan mi vagyunk.”
/Epiktétosz/
„Írni azért jó, mert általa az ember elmehet valahová, miközben otthon maradhat.”
/Darvas Iván/
„Ha azt felelem: az „imázsomon” dolgozom, az esetleg őszinte válasz lesz, de nem rokonszenves. Rendes magyar ember az ország (vagy a nemzet) imázsán dolgozzon, ne a sajátján.”
/Grendel Lajos/
„Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók!”
/Örkény István/
„Mondd meg, mit álmodsz, s én megmondom, ki vagy.”
/Friedrich Nietzsche/
„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.”
/Lev Tolsztoj/
„Az ember a maga útját járva sok mindenkit megöl maga körül, a nagy lángon égő pedig kétszeresen is megégeti mindazokat, akiket nagyon szeret, és halálra perzseli azok szívét, akiknek végzetük az, hogy igazán szeretik őt….. Igaza volt az öregnek, akkor, ott, a Gangesz partján: az ember a maga útját járva sok mindenkit megöl maga körül. De mindeközben újabb szegeket ver a szívében hordott, egyre nehezebb keresztbe is.”
/anonim/
„A hős nem attól hős, hogy nem fél soha.
Aki bátor éppúgy fél, csak épp megteszi azt, amit kell, míg a gyáva képtelen erre…”
/anonim/
„A könyvek birtokbavételének valamennyi módja közül a sajátkezű megírás a legdicséretesebb.”
/Walter Benjamin, német irodalmár/
„A vágytól minden kivirágzik, a birtoklás mindent elhervaszt.”
/Marcel Proust, francia író/
„Kis hibáinkat azért valljuk be, hogy elhitessük, nincsenek nagyok.”
/Francios De La Rochefoucauld/
„A filmrendező az az ember, aki meg tudja kötni a lehető legjobb kompromisszumot.”
/Szabó István, oscar-díjas filmrendező/
„Legyetek saját magatok lámpásai.”
/Buddha/
„Minden rossz könyvtől öregebb leszek, és minden jó könyvtől fiatalabb. Nagyon kell vigyáznom… az én koromban!”
/Mario Vargas Llosa/
„Mindenki rabbi, akihez a zsidók meghallgatásért fordulnak.”
/I. B. Singer, a nagy jiddis (Nobel-díjas) elbeszélő/
„Igen, mi egyáltalán nem riadunk vissza attól, hogy a szépirodalmat cenzúrázzuk, mert a vonzó belletrisztikai külsőségek leple alatt mérget is adagolhatnak a még naiv és hiszékeny lelkű roppant tömegnek, mely az út hallatlanul nagy megpróbáltatásai miatt bármelyik pillanatban meginoghat, és ellökheti magától a sivatagban a
Kánaán felé mutató kezet.”
/A. Lunacsarszkij bolsevik oktatásügyi népbiztos, 1918/
„Felmerül a kérdés: ha a forradalmi módszereket kipróbáltuk és sikertelenségüket felismertük, s reformista módszerekre tértünk át, vajon ez nem azt bizonyítja-e, hogy a forradalmat általában hibának nyilvánítjuk ? Nem azt bizonyítja -e ez, hogy egyáltalán nem forradalommal, hanem reformokkal kellett volna kezdeni és reformokra kellett volna szorítkozni?”
/V.I. Lenin a hadikommunizmus megszüntetésekor, a NEP bevezetése előtt, 1921/
„Ludwig: Felteszek még egy kérdést, amely önt nagyon meglepheti.
Sztálin: Mi, orosz bolsevikok, már régen leszoktunk arról, hogy meglepődjünk.
Ludwig: Mi is, Németországban.
Sztálin: Igen, önök is nemsokára leszoknak a meglepődésről Németországban.”
/Emil Ludwig német iró beszélgetése Sztálinnal, 1931 (részlet)/
„Természetes, hogy a jelenlegi katonapolitikai helyzetre való tekintettel el kell halasztanom a hazautazást. Biztosíthatom önöket, hogy tekintet nélkül az egészségi állapotomra most helytelen a szabadságomon gondolkodni.”
/Dr. Richard Sorge, Tókió, 1940 november 7./
„Már jelentettem önöknek, hogy amíg tart Európában a háború, a helyemen maradok. Negyvenöt éves vagyok, és tizenegy éve végzem ezt a munkát. Szeretném elvégezni a feladataimat, és azután összegezni és hasznosítani a megszerzett tapasztalatokat. Ne felejtsék el, kérem, hogy innen minden idegen három vagy négy év után kötelezően szabadságra megy. Ez a körülmény szintén gyanúba keverhet bennünket. Továbbra is itt maradunk, igaz, kicsit megrokkant egészséggel, de továbbra is az önök elvtársai és munkatársai maradunk.”
/Dr. Richard Sorge, Tókió, 1941 április/
„Tíz- tizenöt év alatt összeszedjük magunkat, aztán újra megpróbáljuk.”
/J. V. Sztálin, 1945 május/
„Valószínűnek látszik, hogy a Szovjet, Magyarországgal szemben éppen úgy fog eljárni a háború esetén, mint a többi környező országokkal szemben, tehát légi és esetleg földi támadás várható.”
/Werth Henrik, a magyar vezérkar főnöke, 1941 június/
„A kivonult hadsereg és valószínűleg maga az anyaország sem látja tisztán e háborúnak és e háborúban való részvételünknek a célját, értelmét. Ezt tartom a második nagy tényezőnek, amellyel a közelmúltban történtek nagy-részét indokolni lehet. Háborút viselni a háborús cél átérzése nélkül nem lehet. A következő nagy hiba, hogy nem gyűlőjük sem a bolsevizmust, sem ezen keresztül az ellenségünket, az oroszt. Gyűlölet nélkül nem lehet követelni rámenést, szívósságot, kegyetlenséget, ami a korszerű háborúban éppoly nélkülözhetetlen előfeltétel, mint a történelmi idők legrégibb időszakában is az volt. Az előbbiekből folyik, hogy a hátország és a kivonuló hadsereg közötti lelki kapcsolat és a bajtársi összetartozandóság laza. Az az anyaország, amely nem lett háborúra nevelve, amely maga sem gyűlöli az ellenséget, tényleg nem lesz támasza az itt kivonult és ezer megpróbáltatásnak, nélkülözésnek kitett hadseregnek.”
/Kovács Gyula vezérkari ezredes, 1941 augusztus 17/
„Politizáló hadseregben nincs fegyelem. Amelyik állam hadserege politizál, az az állam halálra van ítélve.”
/Horthy Miklós, 1940 november 5./
„Az oroszok kiváló kardot alkottak, de úgy csapkodnak vele, mint egy husánggal.”
/Erich von Manstein tábornok a T-34- es tankról, 1942/
A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz. A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság. Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében. Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem. Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében. Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülük. És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája! Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcsességet, és a meggondolást! És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak. Akkor bátorsággal járod a te utadat, és a te lábadat meg nem ütöd. Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.
Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő.
„ A gonosz győzelméhez elég csak annyi, hogy a jóakaratú és jobb sorsra méltó emberek
tétlenek maradjanak!”
/Edmund Burke/
„Mindenki a maga módján álmodja meg az életét.”
/France/
„A legnagyobb baj az, hogy aki angyal akar lenni, állattá lesz.”
/Pascal/
„Az ember a maga útját járva sok mindenkit megöl maga körül, a nagy lángon égő pedig kétszeresen is megégeti mindazokat, akiket nagyon szeret, és halálra perzseli azok szívét, akiknek végzetük az, hogy igazán szeretik őt….. Az ember a maga útját járva sok mindenkit megöl maga körül. De mindeközben újabb szegeket ver a szívében hordott, egyre nehezebb keresztbe is.”
/anonim/
„A hős nem attól hős, hogy nem fél soha. Aki bátor éppúgy fél, csak épp megteszi azt, amit kell, míg a gyáva képtelen erre…”
/anonim/
„Az élet igazán lényeges kérdéseire nem egy igennel vagy egy nemmel kell felelnünk, hanem egész életünkkel.”
/Víz László/
„Összetettnek azokat a dolgokat nevezzük, amelyeket nem értünk meg, de ez csupán annyit jelent, hogy hibás gondolatmenettel közelítettük meg.”
/Tsutomu Shimoumra, Takedows/
„Aki túl komolyan veszi önmagát az könnyen nevetségessé válhat, aki viszont mindig képes nevetni önmagán, az soha.”
/Vaclav Havel/
„A más szabadságát tisztelni, aki szabad akar lenni.”
/Kazinczy Ferenc/
„Csipetnyi humor elég ahhoz, hogy meggyőződj: az az idegen arc egy-egy embertársadat takarja.”
/Eva Hoffman, Exit into History/
