- “Igen, mi egyáltalán nem riadunk vissza attól, hogy a szépirodalmat cenzúrázzuk, mert a vonzó belletrisztikai külsőségek leple alatt mérget is adagolhatnak a még naiv és hiszékeny lelkű roppant tömegnek, mely az út hallatlanul nagy megpróbáltatásai miatt bármelyik pillanatban meginoghat, és ellökheti magától a sivatagban a
Kánaán felé mutató kezet.”
/A. Lunacsarszkij bolsevik oktatásügyi népbiztos, 1918/ -
“Felmerül a kérdés: ha a forradalmi módszereket kipróbáltuk és sikertelenségüket felismertük, s reformista módszerekre tértünk át, vajon ez nem azt bizonyítja-e, hogy a forradalmat általában hibának nyilvánítjuk ? Nem azt bizonyítja -e ez, hogy egyáltalán nem forradalommal, hanem reformokkal kellett volna kezdeni és reformokra kellett volna szorítkozni?”
/V.I. Lenin a hadikommunizmus megszüntetésekor, a NEP bevezetése előtt, 1921/ - “Ludwig: Felteszek még egy kérdést, amely önt nagyon meglepheti.
Sztálin: Mi, orosz bolsevikok, már régen leszoktunk arról, hogy meglepődjünk.
Ludwig: Mi is, Németországban.
Sztálin: Igen, önök is nemsokára leszoknak a meglepődésről Németországban.”
/Emil Ludwig német iró beszélgetése Sztálinnal, 1931 (részlet)/ - “Természetes, hogy a jelenlegi katonapolitikai helyzetre való tekintettel el kell halasztanom a hazautazást. Biztosíthatom önöket, hogy tekintet nélkül az egészségi állapotomra most helytelen a szabadságomon gondolkodni.”
/Dr. Richard Sorge, Tókió, 1940 november 7./ - “Már jelentettem önöknek, hogy amíg tart Európában a háború, a helyemen maradok. Negyvenöt éves vagyok, és tizenegy éve végzem ezt a munkát. Szeretném elvégezni a feladataimat, és azután összegezni és hasznosítani a megszerzett tapasztalatokat. Ne felejtsék el, kérem, hogy innen minden idegen három vagy négy év után kötelezően szabadságra megy. Ez a körülmény szintén gyanúba keverhet bennünket. Továbbra is itt maradunk, igaz, kicsit megrokkant egészséggel, de továbbra is az önök elvtársai és munkatársai maradunk.”
/Dr. Richard Sorge, Tókió, 1941 április/ - “Tíz- tizenöt év alatt összeszedjük magunkat, aztán újra megpróbáljuk.”
/J. V. Sztálin, 1945 május/ - “Valószínűnek látszik, hogy a Szovjet, Magyarországgal szemben éppen úgy fog eljárni a háború esetén, mint a többi környező országokkal szemben, tehát légi és esetleg földi támadás várható.”
/Werth Henrik, a magyar vezérkar főnöke, 1941 június/ - “A kivonult hadsereg és valószínűleg maga az anyaország sem látja tisztán e háborúnak és e háborúban való részvételünknek a célját, értelmét. Ezt tartom a második nagy tényezőnek, amellyel a közelmúltban történtek nagy-részét indokolni lehet. Háborút viselni a háborús cél átérzése nélkül nem lehet. A következő nagy hiba, hogy nem gyűlőjük sem a bolsevizmust, sem ezen keresztül az ellenségünket, az oroszt. Gyűlölet nélkül nem lehet követelni rámenést, szívósságot, kegyetlenséget, ami a korszerű háborúban éppoly nélkülözhetetlen előfeltétel, mint a történelmi idők legrégibb időszakában is az volt. Az előbbiekből folyik, hogy a hátország és a kivonuló hadsereg közötti lelki kapcsolat és a bajtársi összetartozandóság laza. Az az anyaország, amely nem lett háborúra nevelve, amely maga sem gyűlöli az ellenséget, tényleg nem lesz támasza az itt kivonult és ezer megpróbáltatásnak, nélkülözésnek kitett hadseregnek.”
/Kovács Gyula vezérkari ezredes, 1941 augusztus 17/ - “Politizáló hadseregben nincs fegyelem. Amelyik állam hadserege politizál, az az állam halálra van ítélve.”
/Horthy Miklós, 1940 november 5./ - “Az oroszok kiváló kardot alkottak, de úgy csapkodnak vele, mint egy husánggal.”
/Erich von Manstein tábornok a T-34- es tankról, 1942/
