„Fegyver, fegyver, fegyver kívántatik, és jó vitézi elszántság. Avagy azért magyarok, evvel oltalmazzuk meg magunkat, avagy vitézül haljunk meg mindnyájan, mert nincs más közbülső út. Elfussunk? nincs hová, sehol másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem megyen, hogy minket helyeztessen belé: az mi nemes szabadságunk az ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában. Itt győznötök vagy halnotok kell.”
/Zrínyi Miklós – Az török áfium ellen való orvosság -részlet-/
„A magyar nemzet háromszáz esztendőn át sokat szenvedett. Török és tatár dúlta édes hazánk kebelét, és a királyok idegen gonosz tanácsosai, és a hazának háládatlan fiai sokszor elárulták e szegény nemzetet, de mióta isten e világot megteremtette, soha még oly ocsmány árulást nem hallott az embernek fia, mint aminővel most hazánkat meg akarják ölni a hitszegők.”
/Kossuth Lajos kiáltvány a néphez részlet 1848 szeptember 23./
„Ha azt látjuk, hogy a németek győznek, az oroszokat kell segítenünk, ha azt, hogy az oroszok, akkor a németeket, hadd irtsák egymást.”
/Harry S. Truman amerikai politikus 1941-ben/
„Gyakran eszembe jut, mennyivel egyszerűbb lett volna az élet, ha Herr Hitler és Signor Mussolini Oxfordban járnak egyetemre.”
/Vicomte Halifax brit politikus/
„Egy urániumtermelő ország nem lehet semleges.”
/Denis Brogan brit történész/
„Nincs az a pornográfia, ami rombolóbb és züllesztőbb lehetne a cenzúránál.”
/Tony Smythe brit politikus/
„A demokrácia minden bajára a még nagyobb demokrácia a gyógyszer.”
/Alfred E. Smith amerikai politikus/
„A szabadság az szabadság – nem egyenlőség, méltányosság, igazságosság, boldogság vagy nyugodt lelkiismeret.”
/Sir Isiah Berlin brit filozógus/
„Szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy szélsőségesnek lenni a szabadságvédelmében nem bűn. És hadd emlékeztessek arra is, hogy mérsékeltnek lenni az igazságosság szolgálatában nem erény.”
/Barry Goldwater amerikai politikus/
„Igen, mi egyáltalán nem riadunk vissza attól, hogy a szépirodalmat cenzúrázzuk, mert a vonzó belletrisztikai külsőségek leple alatt mérget is adagolhatnak a még naiv és hiszékeny lelkű roppant tömegnek, mely az út hallatlanul nagy megpróbáltatásai miatt bármelyik pillanatban meginoghat, és ellökheti magától a sivatagban a
Kánaán felé mutató kezet.”
/A. Lunacsarszkij bolsevik oktatásügyi népbiztos, 1918/
„Felmerül a kérdés: ha a forradalmi módszereket kipróbáltuk és sikertelenségüket felismertük, s reformista módszerekre tértünk át, vajon ez nem azt bizonyítja-e, hogy a forradalmat általában hibának nyilvánítjuk ? Nem azt bizonyítja -e ez, hogy egyáltalán nem forradalommal, hanem reformokkal kellett volna kezdeni és reformokra kellett volna szorítkozni?”
/V.I. Lenin a hadikommunizmus megszüntetésekor, a NEP bevezetése előtt, 1921/
„Ludwig: Felteszek még egy kérdést, amely önt nagyon meglepheti.
Sztálin: Mi, orosz bolsevikok, már régen leszoktunk arról, hogy meglepődjünk.
Ludwig: Mi is, Németországban.
Sztálin: Igen, önök is nemsokára leszoknak a meglepődésről Németországban.”
/Emil Ludwig német iró beszélgetése Sztálinnal, 1931 (részlet)/
„Természetes, hogy a jelenlegi katonapolitikai helyzetre való tekintettel el kell halasztanom a hazautazást. Biztosíthatom önöket, hogy tekintet nélkül az egészségi állapotomra most helytelen a szabadságomon gondolkodni.”
/Dr. Richard Sorge, Tókió, 1940 november 7./
„Már jelentettem önöknek, hogy amíg tart Európában a háború, a helyemen maradok. Negyvenöt éves vagyok, és tizenegy éve végzem ezt a munkát. Szeretném elvégezni a feladataimat, és azután összegezni és hasznosítani a megszerzett tapasztalatokat. Ne felejtsék el, kérem, hogy innen minden idegen három vagy négy év után kötelezően szabadságra megy. Ez a körülmény szintén gyanúba keverhet bennünket. Továbbra is itt maradunk, igaz, kicsit megrokkant egészséggel, de továbbra is az önök elvtársai és munkatársai maradunk.”
/Dr. Richard Sorge, Tókió, 1941 április/
„Tíz- tizenöt év alatt összeszedjük magunkat, aztán újra megpróbáljuk.”
/J. V. Sztálin, 1945 május/
„Valószínűnek látszik, hogy a Szovjet, Magyarországgal szemben éppen úgy fog eljárni a háború esetén, mint a többi környező országokkal szemben, tehát légi és esetleg földi támadás várható.”
/Werth Henrik, a magyar vezérkar főnöke, 1941 június/
„A kivonult hadsereg és valószínűleg maga az anyaország sem látja tisztán e háborúnak és e háborúban való részvételünknek a célját, értelmét. Ezt tartom a második nagy tényezőnek, amellyel a közelmúltban történtek nagy-részét indokolni lehet. Háborút viselni a háborús cél átérzése nélkül nem lehet. A következő nagy hiba, hogy nem gyűlőjük sem a bolsevizmust, sem ezen keresztül az ellenségünket, az oroszt. Gyűlölet nélkül nem lehet követelni rámenést, szívósságot, kegyetlenséget, ami a korszerű háborúban éppoly nélkülözhetetlen előfeltétel, mint a történelmi idők legrégibb időszakában is az volt. Az előbbiekből folyik, hogy a hátország és a kivonuló hadsereg közötti lelki kapcsolat és a bajtársi összetartozandóság laza. Az az anyaország, amely nem lett háborúra nevelve, amely maga sem gyűlöli az ellenséget, tényleg nem lesz támasza az itt kivonult és ezer megpróbáltatásnak, nélkülözésnek kitett hadseregnek.”
/Kovács Gyula vezérkari ezredes, 1941 augusztus 17/
„Politizáló hadseregben nincs fegyelem. Amelyik állam hadserege politizál, az az állam halálra van ítélve.”
/Horthy Miklós, 1940 november 5./
„Az oroszok kiváló kardot alkottak, de úgy csapkodnak vele, mint egy husánggal.”
/Erich von Manstein tábornok a T-34- es tankról, 1942/
