- A hír csak esztelen
kongás, – ha a hordó üres, leginkább
kong… - Egy tiszteletreméltó ősz kezébe, negyven
esztendeig való szolgálatért,
száraz kenyért nyújtasz, magyar hazám? - Sohasem alattomos a magyar.
- Egy királynak
kell látni minden könnyeket: magának
könnyezni nem szabad. - …a jobbágynak csak legyen;
úgy addig a király se lesz szegény! - Az ördög is igazat
mondana halála óráján, bizonnyal. - …amíg sírnak az ördögök,
addig talán az emberiség örülhet! - Nincs a teremtésben vesztes, csak én!
Nincs árva más több, csak az én gyermekem! - Vannak oly
esetek, hol a kegyelem irtóztatóbb.
Kategória: idézetek hírességektől
Katona József bölcseletei 3
- Ó, buzogj vér! Csak buzogj!
- Ha panaszkodni akarunk, előbb
meg kell tanulnunk írni…
- Tűrj békességgel, ezt papolta az
apáturunk is sokszor: boldogok
a békességesek, mert Isten fiainak
hívatnak, – úgy de tömve volt magának
a gyomra.
- …a természet a szegényt
maga arra szánta, hogy szülessen, éljen,
dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és –
meghaljon.
- Szép pénz; de adhatsz-é hát mindenik
szűkölködőnek?…
Ha mást nem adhatsz, úgy annál, kinek
adsz, még szegényebb vagy. Vigyázz, hogy egy
zsivány tömött erszényeiddel együtt
ne lopja el nagylelkűségedet.
- . …úgy, ölni tudtok, jó urak: bezzeg
ha életet tudnátok adni, akkor
érdemlenétek meg az uralkodást
- Uralkodás! Parancsolás! – Minő
más már csak ennek még a hangja is,
mint – engedelmeskedni – hát minő
ez még valóságában?
- …sem a meg-
bántást, sem a jótéteményt soha
el nem felejti a magyar…
- Ó, semmi sincsen oly gyalázatos,
mint visszaélni az asszonyi gyengeséggel!
Katona József bölcseletei 2
- …csak akkor mernek a
kis gyermekek mást megfenyegetni, a-
midőn hiszik, hogy azt nem tudja senki. - …üsd az
orrát, magyar, ki bántja a tied’! - Hogy Bánk leüljön a setét szövetség
gyász-asztalához, ahhoz nem csekélyebb,
mint Bánki sértődés kívántatik. - …csóka csóka-társának
szemét ki nem kaparja… - Mit térdepelsz? Az Isten nincsen itt…
- Épülj fel! Izmosodj meg, gondolat!
- . Minek is becsület emberek között!
- Munkálkodó légy, nem panaszkodó.
- . …aki száz meg százezert rabol,
bírája lészen annak, akit a
szükség garast rabolni kényszerített.
Katona József bölcseletei
- Nevetni vagy pedig
könnyezni; ez mindegy az asszonyoknál. - . …a nemzet! – Ahány fő, szintannyi ész.
Kényes becsülete, mint a köntöse –
sértsd meg csak, öszvetörni kész; de adj
neki hirtelen vagy egy jó szót s világot
teremtve öszverontja ellenségidet. - …a magyar bor olyan,
mint a magyar barátság, – mentől óbb,
annál erősebb. - …mindenkor a legördögebb nadály
a súgdosó maga… - A repkedő kicsinyke lelkek oly
sokan donognak a világban, mint
a szúnyogok; de vajon hol van az
az ember, aki abban elhitetné
magát, hogy ő közikbe tartozik? - Ott van a haza,
hol a haszon – s miért ne húzzam azt?
Hisz, aminek meg kell történni, az
anélkül is megtörténik. - Sok férfiak – tudom magamról – az
olyat, ki könnyű győzedelmet ígér,
azért se szívelik : de légyen a
meghódítás nehéz, már akkor ők
csak puszta büszkeségből is belé
szeretnek. - Szabad tekéntet, szabad szív, szabad
szó, kézbe kéz és szembe szem, – minálunk
így szokta a szerelmes: aki itt
letérdel, az vagy imádkozik, vagy ámít! - A célod nem, de módjaid
utálhatom.
Wesselényi Miklós bölcseletei
- Kevés ország van, hol annyi eladósodott s birtokából elélni nem tudó lenne, mint nálunk, hol van kevesebb élelmét eszével kereső, de hol több a féltudós? Mindennek lehet s van egyéb oka is; de legfőbb ugyan csak az egészséges életre való ész s valódi míveltség hiánya.
- A nemzeti érzés a hazaszeretetnek – mondhatni – poézise.
- . Rossz fejedelem csak rossz polgárok által s közt létezhetik.
- …a társaság nem szenved kebelében lázadókat…
- Istenért – ne gyanakodjunk, s ne gyanúsítsunk. Ki nem megy velünk mindig ugyanazon úton – ne tartsuk, ne hírleljük mindjárt ellenkező úton s más célra törekvőnek. Ugyanazon célra több utak is vezetnek, s ugyanazon út nem mindennek való. Nagy s szükséges polgári erény: mások iránti türelem s mások cselekvésének méltánylása.
- Vezéri tulajdonoknak pedig egyik főbbike: hol nem szükség, nem vezérkedni s olykor vezetve vezér szerepet mással játszódtatni.
- Gyanúsítás egyezségnek mindenütt sírt ás; de tágabbat s mélyebbet sehol sem, mint nálunk. Könnyen hivő, könnyen bízó s azért könnyen is csalódó s annyiszor csalatott nemzetünknek ugyanis bélyegző jelleme közé tartozik a gyanakodás. E nemzet kész valakit kis okért már felmagasztalni: de képzelt ok késszé teszi ugyanazt csakhamar sárral dobálni.
- Nincs szánakodásra s egyszersmind nevetségre méltóbb, mint előítéletekkel terhelt s balvélemények mellett kardoskodó fiatal ember. Úgy nem illik ez korához, mint az elszánt fekete epéjű komorság, vagy a ronda fösvénység – oly rosszul áll neki, mint vénnek szerelmes ábrándozás s játszi bohóskodás.
- . Tudás, ha nem fonák, minden helyzetben üdvös és soha sem káros. Megelégedésnek is – igazi s tehetség szabta korláton túl nem erőlködő tudás legbiztosb kútfeje. Még a rab is nyugodtabban hordja láncait s nem gyötri magát széttépésök hiú erőlködésével, ha azoknak szét nem szaggatható voltát igazán tudja.
- Sors kénytelenségétől békében tűri el az ember azt, mi emberektől jőve tűrhetetlennek látszik.
- Hazafit s polgárt s csak ezt kell minden emberből nevelni: mert aki ezzé nem válik, el van annak rendeltetése vétve…
- Ne vessünk meg és el semmit azért, hogy régi: de hányjuk messze magunktól, ha rossz s már hasztalan, akármely régi is. Ne ragadjunk hévvel semmit is csak azért, mivel újság; de ha jónak ismerünk el valamit, fogadjuk buzgó részvéttel, bár ezelőtt híre-helye sem volt, vagy ha régebbjeink azt nem kedvelték is.
Táncsics Mihály bölcseletei
- Legyen tökéletes jogegyenlőség hazánkban – és ne legyen senki számára kiváltság…
- …jobbágy és földesuraság közt nincs egyenlőség, nincs, nem lehet kölcsönös bizodalom…
- …mindig és mindenütt maguk a polgárok, éspedig a vagyontalan munkások oltalmazták a szabadságot, vagy szerezték vissza, ha az már elveszett vala…
- Aki nem jól tanulja meg mesterségét: maga vallja kárát…
- A kormány az országért van, tehát fölötte a nemzet mindenkor intézkedhetik.
- Az egyenlő szabadság és egyenlő jogok teszik a forrást, melybül mindenki egyaránt meríthet jólétet, boldogságot, áldást.
- …a koronák és trónusok csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények, tudatlanok.
Széchenyi István bölcseletei 5
- Az Istenek megúnják érdemtelen, buta csoportokat boldogságra úgyszólván szüntelen kényszeríteni…
- Tegye csak mindegyik maga kötelességét, s ne valami egyebet, hanem azt ugyan emberül.
- Tanácskozzunk, fáradjunk s cselekedjünk, s csak ne kívánjuk még azt is, hogy a kormány érettünk szántson, vessen, s csűreinkbe takarítson is.
- …úgy fogjuk találni – ámbár a sorsnak s vak szerencsének is nagy befolyása van -, hogy legtöbbnyire felemelkedések oka az egészséges agyvelő s a tudományok szoros rendszabási…
- Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni, valaha mik voltunk, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk, s mik leendünk.
- A Múlt elesett hatalmunkbul, a Jövendőnek urai vagyunk.
- Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: lesz!
- A való pedig, akárki mit mond, többet ér a képzeletnél.
- Az emberi halhatatlan lélek s annak legfőbb széke, az emberi agyvelő jeleli ki a kultúra ösvényét, s csak az bírja a nemzeteket lehető legmagasb civilizációi fokra és semmi egyéb!
- Bízzunk magunkban, bízzunk erőnkben, készületlen azonban soha ne lépjünk síkra, s erőnkkel jobban gazdálkodjunk, mint eddigelé…
- Oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni.
Széchenyi István bölcseletei 4
- A munkásság – lelki és testi – az egyedüli, ami az emberi boldogság legmagasb fokához vezethet bennünket.
- Az emberi gyengeség a múltat s régit mindig nagyobb fénybe szokta állítani, mint a jelent és a jövendőt.
- A szegénység, legalább a mostani világban, a szolgasággal határos.
- Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.
- Minden nép, egyet sem véve ki, csak magában, ti. fiaiban hordozza az élet s dicsőség vagy a halál s szégyen csíráját.
- Hallgatni, mikor beszélni kell, szintoly nagy hiba, mint beszélni, mikor inkább hallgatni kellett volna.
- . Egyes csak úgy lehet nyertes, ha nyertes a község.
- Csak az erős szabad, és így csak az erős boldog.
- A szerelem nem okoskodik; ha okoskodik, már nem szerelem többé.
- Az állat és az ember közti különbséget semmi sem tünteti világosabban ki, mint az elsőnek pangó, a másodiknak haladó léte.
Széchenyi István bölcseletei 3
- Bizonyosan testére és így egész személyére nézve tökéletesb ember az, ki több gimnasztikai ügyességgel bír.
- Az emberi nem a legkevésbé sem gyűlöli az önkényt, magában véve: nagyon könnyen képes azzal megbarátkozni, sőt meg is szeretheti azt … s ha az emberek, részint ösztönből, részint ésszerű okoknál fogva az abszolút kormányformát kárhoztatják, ez legtávolabbról sem ellenszenvből történik, hanem azon természetes okból, mivel az önkény, mint a tapasztalás bizonyítja, rendesen karöltve jár az ostobasággal.
- Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt; a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre.
- Ki igen sokféle akar lenni, alig lehet tökéletes egyféle.
- Ki a közönségnek akar használni, legelső kötelessége: magárul egészen elfelejtkezni.
- Tapasztalást pénzért venni vagy hagyományképpen kapni nem lehet – fizetni kell azért mindég és mindegyiknek.
- Becsület nélkül az Istennek minden adományai keserűk.
- Élőrül élők közt nincs igazságos ítélet.
- Minden ember szereti az igazságot, de becstelen csak magának, a becsületes ellenben minden felebarátinak.
- Nem elég mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.
Széchenyi István bölcseletei 2
- A magyarnak mindenkori s most is legnagyobb ellensége – a magyar.
- Csak az a valóságos bölcs Hazafi, ki lehetőt kivár, s jól tudván, hogy az ember gyenge léte miatt se felette boldog, se határtalanul boldogtalan nem lehet, a középúton jár…
- Lenyesik szárnyamat, lábamon járok; levágják lábaimat, kezemen fogok járni; kiszakítják kezeimet, hason fogok mászni. Csak használhassak.
- Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében!
- Nem az cselekszik bölcsen, ki hazaszeretetét abban helyezheti, hogy minden idejét annak dicséretére pazarolja, hanem inkább az, ki hátramaradását fejtegeti, s boldogításában elősegélleni fáradozik.
- Azt mondani: „extra Hungarian non est vita”, hiábavaló s kacagást vagy szánakozást okozó beszéd … és mégis … van valami ki nem mondható, mi a nemesb embert ellenállhatatlan erővel csatolja hazájához, legyen az bár kopár mező, bár berkes lapány vagy hósivatag.
- Tőlünk függ minden, csak akarjunk.
- Mindég csak azon kötelességekrül szólunk, melyekkel szüleinkhez köttetünk, azokrul soha vagy ritkán, melyekkel gyermekeink iránt tartozunk, holott ezek még szentebbek.
- Igen sokan pedig a jó régi időt siratják, a jelenrül egészen elfelejtkeznek, s azért ezt bölcsen nem is használhatják. Márpedig hacsak a régiség bája nem, egyéb bizonyosan semmi sem teheti előttünk kívánatosabbá Elődink idejét saját éltünk napjainál.
- …az öncsalás esztelenség.