Lao Ce bölcseletei

laoce

  • 1. …aki nem szabadul meg a vágyaktól, csak a külső jelenségeket szemlélheti.
  • 2. …a bölcs…
    Alkot, s magának semmije sincs.
    Munkál, s jutalomra nem számít…
    És mert sohasem igényel semmit,
    sohsem veszthet semmit.
  • 3. A legfőbb jóság hasonlatos a vízhez.
  • 4. A tökéletes ember …
    a munkában a lehetőségekhez alkalmazkodik.
  • 5. Ha valaki érdemes munkát végzett
    és dicsőséget szerzett…
    az vonuljon vissza…
  • 6. Akinél ész és szív összhangban van,
    annál nincs meghasonlás.
  • 7. Aki a népet szeretve kormányozza az országot,
    nem uralkodik sok rendszabállyal…
  • 8. A méltóságtól úgy féljetek, mint a kegyvesztéstől.
  • 9. Aki úgy szereti és becsüli az országot mint önmagát,
    az méltó a kormányzásra.
  • 10. Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni.

Szémónidész bölcseletei

bolcsesseg

  • Ha bölcsek volnánk, nem vennők a holtakat soká szívünkre, legfeljebb csak egy napig.
  • …halottnak lenni lesz elég időnk, de életünk csak kurta, rossz napokból áll.
  • Az asszony az, mit párja hoz belőle ki; ha jót: a legjobb, ám ha rosszat: túl gonosz.
  • Ó, be rövidlátók, kik nem veszik észre, be gyorsan illan az ifjúkor s vele az élet is el. Ámde te jól tudod ezt, ne feledd el hát, hogy a szívnek add meg a szép gyönyörök élvezetét, amíg élsz!

 

Alkaiosz bölcseletei

  • . Borban az igazság.
  • . …hazánktól vissza miért vegyük szívünk, ha egy-két kótyagos össze is kuszált-kavart mindent…?
  • Vágyik szörnyen e férfin nagy hatalomra s így fölfordítja az államot: ing, lemerül hamar.
  • Nem szépen-épült, széptetejű lakok, nem jólrakott nagy kőfalak és utak adják a várost, nem hajógyár, ámde olyan lakosok, kik avval mi megvan, élni tudnak…
  • Nem kell a bajnak önmagad adnod át, mert el mit érsz, ha mindig a baj gyötör…

Hésziodosz bölcseletei 4

hésziodosz

  • …ne az útra vizelj, se menetközben, se ruhátlan, el ne feledd, hogy az éjszaka is szent isteneinké. Istenes és megfontolt férfi leguggol ilyenkor, vagy keres egy kerítést, odaáll udvar fala mellé.
  • . …a halandók közt könnyen kap szárnyra a rossz hír, s hordani terhes lesz, s nehezen rázod le magadról. El nem veszhet egészen a hír, amit egyszer a sok nép szája kimond: örök istenséggé lett maga is már.

Hésziodosz bölcseletei 3

hésziodosz

  • Abból végy, ami kéznél van, mert bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni,kövesd e tanácsom.
  • Megrövidíteni nem jó jó embernek a bérét.
  • . Túlságos bizalom s a hitetlenség veszedelmes.
  • . Tőrbe ne csaljon az asszony sem, ringó derekával s hízelgő fecsegéssel, gazdag csűrt szimatolva, mert tolvajban bízik az ember, bízva a nőben.
  • . Hogyha valóban gazdagságra törekszik a lelked, így cselekedjél: munka után kezdd újra a munkát.
  • . …minden szerszámod készenlétben legyen otthon, hogy ne kérj mástól, s ha nem ad, szenvedj a hiánytól…
  • . …száll az idő, s nem hozza eredményét meg a munka. Hát ne halaszd holnapra vagy éppen holnaputánra, mert a henyélő ember meg nem tölti a csűrét, sem ki halasztja a munkát; mert a sikert a gyakorlat hozza, de súlyos gondokkal birkózik a lusta.
  • . Tétlen férfi, ki balga remények teljesedését várja, ha éléstára üres, vádolja magát csak.
  • Jókor, nyár derekán szolgáidat erre tanítsd meg: nem lesz mindig nyár, építsétek meg a pajtát!
  • . Jókor kell asszony-feleséget hoznod a házhoz, harminc esztendőt ha megértél, nem kevesebbet s nem sokkal többet, legjobb nősülni e korban.

Hésziodosz bölcseletei 2

hésziodosz

  • Mindenben legjobb annak, ki megérti magától, hogy mi következik aztán és jobb végre hogyan jut.
  • . Mert ínség az örök vendég annál, aki tétlen.
  • . Arra az istenek is, meg az emberek is haragusznak, kit soha nem látnak dolgozni, akár a heréket, kik csak a dolgos méhek munkáján csemegézve élősködnek.
  • Gazdaggá tesz a munka, a nyájat is az gyarapítja, dolgozzál, s jobban kedvelnek az istenek akkor, és a halandók is, de a lustáktól iszonyodnak.
  • Nem szégyen dolgozni, de szégyen tétlenül élni.
  • Szükséget látó ember nem jó, ha szemérmes, bár a szemérmesség is szolgál néha javunkra, árt a szemérmesség, bátorságé a szerencse.
  • Hívd asztalhoz a hű pajtást, hagyd futni, ki gyűlöl, és aki legközelebb lakik, azt hívd meg legelőször, mert ha akármi esik meg majd a tanyádon, a szomszéd ott terem öv nélkül, míg felcihelődik a sógor.
  • Átok a rossz szomszéd, a derék szomszéd pedig áldás.
  • . Más kárán ne nyerészkedj, átok az ily nyereség csak.
  • Mindig csak kicsivel kell hozzátenni kevéshez, csak gyakran cselekedj így, sok kicsi sokra megy aztán.

Hésziodosz bölcseletei

hésziodosz

  • Szánkon tarka hazugság, mind a valóra hasonlít, tudjuk zengeni mégis a színigazat, ha akarjuk!
  • Balgák, nem tudják, hogy a fél az több az egésznél…
  • Elrejtették mélyen az istenek élelmünket: másként könnyen meghozná neked egynapi munka azt, ami kell az egész évben, bár tétlenül élnél…
  • Éjjel-nappal nincs pihenésünk, pusztul az ember gondban, bajban, az istenek így szabók ki a sorsunk Mégis, járul még öröm is némelykor a bajhoz…
  • Balgatag az, ki erősebbel mer szembeszegülni, úgysem győz, csak a szégyenhez még bánata társul.
  • …te a törvény és ne a gőgös erőszak útján járj, nyomorult emberhez a gőg nem is illik, könnyen a jó sem tűri, s akit balsorsa utolért, még jobban meggörnyed alatta, az út nem is erre visz célhoz, ha a célod igaz; gőgnél az igazság mindig jobb, a saját kárán csak a balga tanulja.
  • Ott, ahol egy mérték mér polgárnak s idegennek, és az igaz törvény útjáról senki le nem tér, dúsan hajt az a város, benne virágzik az ember, békesség lakozik földjén…
  • Nem pusztítja a törvénytartó népet az ínség, sem rontás, a nehéz munkát a siker koszorúzza.
  • . Az, ki a másiknak tesz rosszat, majd maga szenved, s szőve gonosz tervet, neki üt ki a leggonoszabbul.
  • Az, ki a hitványsághoz húz, célját el is éri könnyűszerrel: sima az út hozzá s közel is van.

Salamon bölcseletei 2

  • . Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcsességből származik az ilyen kérdés.
  • . Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet ?
  • Az embernek bölcsessége megvilágosítja az ő orcáját…
  • …jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán
  • A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közturalkodónak kiáltását.
  • . …hathatósabb a bölcsességnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.

Salamon bölcseletei

  • Minden hiábavalóság!
  • . …nincs új dolog a nap alatt.
  • . …miképpen meghal a bölcs, azonképpen meghal a bolond is.
  • . Mindenik ugyanazon egy helyre megy; mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz.
  • …a hármas kötél nem hamar szakad el.
  • . Aki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel…
  • . Édes az álom a munkásnak…
  • Jobb a jó hír a drága kenetnél…
  • . …jobb a tűrő, hogynem a kevély.

Homérosz bölcseletei 5

  • …emlékezzünk: mert örül ám a bajok tovatűntén az, ki nagyon sokat eltűrt már és sokfele bolygott.
  • …a vas maga vonja magához az embert.
  • …a fajtájához küld mindenkit az isten.
  • . Sóvár gyomrunkat sose tudjuk rejteni úgysem, azt a veszettet, mely sok bajba sodorja az embert, mert őérte szerelnek föl sok erőspadú gályát s törnek a meddő tengeren át ellenfeleikre.
  • . …aszerint fordul lelkében a földi halandó, hogy neki mily napot ad Zeusz, emberek, istenek apja.
  • . …sok baj közt a halandó gyorsan öregszik.
  • . Tűrj szív, tűrtél már hajdan te kutyábbat is ennél…
  • . Mert el tudja viselni baját, aki ébren egész nap hosszan sír s a szívét sorvasztja a sok keserűség, éjjel azonban az álom fogja: feledteti minden búját és örömét, ha körülveszi két szemehéját.
  • …elhullt daliákon az ujjongás kegyeletlen.