Ha bölcsek volnánk, nem vennők a holtakat soká szívünkre, legfeljebb csak egy napig.
…halottnak lenni lesz elég időnk, de életünk csak kurta, rossz napokból áll.
Az asszony az, mit párja hoz belőle ki; ha jót: a legjobb, ám ha rosszat: túl gonosz.
Ó, be rövidlátók, kik nem veszik észre, be gyorsan illan az ifjúkor s vele az élet is el. Ámde te jól tudod ezt, ne feledd el hát, hogy a szívnek add meg a szép gyönyörök élvezetét, amíg élsz!
. …hazánktól vissza miért vegyük szívünk, ha egy-két kótyagos össze is kuszált-kavart mindent…?
Vágyik szörnyen e férfin nagy hatalomra s így fölfordítja az államot: ing, lemerül hamar.
Nem szépen-épült, széptetejű lakok, nem jólrakott nagy kőfalak és utak adják a várost, nem hajógyár, ámde olyan lakosok, kik avval mi megvan, élni tudnak…
Nem kell a bajnak önmagad adnod át, mert el mit érsz, ha mindig a baj gyötör…
…ne az útra vizelj, se menetközben, se ruhátlan, el ne feledd, hogy az éjszaka is szent isteneinké. Istenes és megfontolt férfi leguggol ilyenkor, vagy keres egy kerítést, odaáll udvar fala mellé.
. …a halandók közt könnyen kap szárnyra a rossz hír, s hordani terhes lesz, s nehezen rázod le magadról. El nem veszhet egészen a hír, amit egyszer a sok nép szája kimond: örök istenséggé lett maga is már.
Abból végy, ami kéznél van, mert bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni,kövesd e tanácsom.
Megrövidíteni nem jó jó embernek a bérét.
. Túlságos bizalom s a hitetlenség veszedelmes.
. Tőrbe ne csaljon az asszony sem, ringó derekával s hízelgő fecsegéssel, gazdag csűrt szimatolva, mert tolvajban bízik az ember, bízva a nőben.
. Hogyha valóban gazdagságra törekszik a lelked, így cselekedjél: munka után kezdd újra a munkát.
. …minden szerszámod készenlétben legyen otthon, hogy ne kérj mástól, s ha nem ad, szenvedj a hiánytól…
. …száll az idő, s nem hozza eredményét meg a munka. Hát ne halaszd holnapra vagy éppen holnaputánra, mert a henyélő ember meg nem tölti a csűrét, sem ki halasztja a munkát; mert a sikert a gyakorlat hozza, de súlyos gondokkal birkózik a lusta.
. Tétlen férfi, ki balga remények teljesedését várja, ha éléstára üres, vádolja magát csak.
Jókor, nyár derekán szolgáidat erre tanítsd meg: nem lesz mindig nyár, építsétek meg a pajtát!
. Jókor kell asszony-feleséget hoznod a házhoz, harminc esztendőt ha megértél, nem kevesebbet s nem sokkal többet, legjobb nősülni e korban.
Mindenben legjobb annak, ki megérti magától, hogy mi következik aztán és jobb végre hogyan jut.
. Mert ínség az örök vendég annál, aki tétlen.
. Arra az istenek is, meg az emberek is haragusznak, kit soha nem látnak dolgozni, akár a heréket, kik csak a dolgos méhek munkáján csemegézve élősködnek.
Gazdaggá tesz a munka, a nyájat is az gyarapítja, dolgozzál, s jobban kedvelnek az istenek akkor, és a halandók is, de a lustáktól iszonyodnak.
Nem szégyen dolgozni, de szégyen tétlenül élni.
Szükséget látó ember nem jó, ha szemérmes, bár a szemérmesség is szolgál néha javunkra, árt a szemérmesség, bátorságé a szerencse.
Hívd asztalhoz a hű pajtást, hagyd futni, ki gyűlöl, és aki legközelebb lakik, azt hívd meg legelőször, mert ha akármi esik meg majd a tanyádon, a szomszéd ott terem öv nélkül, míg felcihelődik a sógor.
Átok a rossz szomszéd, a derék szomszéd pedig áldás.
. Más kárán ne nyerészkedj, átok az ily nyereség csak.
Mindig csak kicsivel kell hozzátenni kevéshez, csak gyakran cselekedj így, sok kicsi sokra megy aztán.
Szánkon tarka hazugság, mind a valóra hasonlít, tudjuk zengeni mégis a színigazat, ha akarjuk!
Balgák, nem tudják, hogy a fél az több az egésznél…
Elrejtették mélyen az istenek élelmünket: másként könnyen meghozná neked egynapi munka azt, ami kell az egész évben, bár tétlenül élnél…
Éjjel-nappal nincs pihenésünk, pusztul az ember gondban, bajban, az istenek így szabók ki a sorsunk Mégis, járul még öröm is némelykor a bajhoz…
Balgatag az, ki erősebbel mer szembeszegülni, úgysem győz, csak a szégyenhez még bánata társul.
…te a törvény és ne a gőgös erőszak útján járj, nyomorult emberhez a gőg nem is illik, könnyen a jó sem tűri, s akit balsorsa utolért, még jobban meggörnyed alatta, az út nem is erre visz célhoz, ha a célod igaz; gőgnél az igazság mindig jobb, a saját kárán csak a balga tanulja.
Ott, ahol egy mérték mér polgárnak s idegennek, és az igaz törvény útjáról senki le nem tér, dúsan hajt az a város, benne virágzik az ember, békesség lakozik földjén…
Nem pusztítja a törvénytartó népet az ínség, sem rontás, a nehéz munkát a siker koszorúzza.
. Az, ki a másiknak tesz rosszat, majd maga szenved, s szőve gonosz tervet, neki üt ki a leggonoszabbul.
Az, ki a hitványsághoz húz, célját el is éri könnyűszerrel: sima az út hozzá s közel is van.
…emlékezzünk: mert örül ám a bajok tovatűntén az, ki nagyon sokat eltűrt már és sokfele bolygott.
…a vas maga vonja magához az embert.
…a fajtájához küld mindenkit az isten.
. Sóvár gyomrunkat sose tudjuk rejteni úgysem, azt a veszettet, mely sok bajba sodorja az embert, mert őérte szerelnek föl sok erőspadú gályát s törnek a meddő tengeren át ellenfeleikre.
. …aszerint fordul lelkében a földi halandó, hogy neki mily napot ad Zeusz, emberek, istenek apja.
. …sok baj közt a halandó gyorsan öregszik.
. Tűrj szív, tűrtél már hajdan te kutyábbat is ennél…
. Mert el tudja viselni baját, aki ébren egész nap hosszan sír s a szívét sorvasztja a sok keserűség, éjjel azonban az álom fogja: feledteti minden búját és örömét, ha körülveszi két szemehéját.
