- Mosás, főzés, takarítás. Lukas zokni stoppolása. Továbbképzés, jogosítvány, interjúk és nyelvvizsgák. Telefonok, menetrendek. Szülői munkaközösség. Kenyér, tej, sajt, sonka, kekszek és persze a haleleség. Komputerek, dossziék, kéziratok, egerek. Sok tengerentúli fax és megíratlan levelek. Vállalati leépítés, balettvizsga, hörghurut. És a tévé, aminek mára ígérte az interjút.
Számlák és átutalások, egyezkedés a főnökkel.
Mondd, Anya, hogy a csudába boldogulsz el mindezzel? - Büszke vagyok arra, amit csinálsz. Szeretem, ami vagy. Ugyan kinek hiányzik egy Háztartásbeli Anyuka?
Mennyivel izgalmasabb így! - Nem tudom, hogy vagy képes engem is beilleszteni ennyi mindenbe. De megtetted. És megteszed. Annyi minden van az életedben, és én mégis tudom – ahogy tudtam, mindig is tudtam -, hogy számomra is marad épp elég hely.
