Örök igazságok 13

  • Várd ezt a napot!
    Az élet ő, az élet élete maga.
    Kurta idejében
    Léted minden igazsága és valósága benne:
    A növekedés öröme,
    A tett dicsősége,
    A szépség ragyogása,
    Hisz a tegnap csak álom,
    A holnap csak látomás,
    De ha jól éled, a ma boldog álommá tesz minden tegnapot,
    És minden holnapot reménylátomássá.
    Várd hát nagyon ezt a napot!
    Így szól a hajnal köszöntése.
    /Kálidásza/
  • Két dologra kell törekednünk életünkben: először arra, hogy megszerezzük, amit akarunk, másodszor arra, hogy élvezzük. Csak a legbölcsebb emberek érik el a másodikat.
    /Dale Carnegie: Sikerkalauz II./
  • – Nálatok – mondta a kis herceg – az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
    – Nem találják meg – mondtam.
    – Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák…
    – Minden bizonnyal – feleltem.
    – Csakhogy a szem vak – tette hozzá a kis herceg. – A szívünkkel kell keresni.
    /Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg/
  • – Isten veled – mondta a róka. – Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
    – Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
    – Az az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
    – Az az idő, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
    – Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…
    – Felelős vagyok a rózsámért – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
    /Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg/
  • “…szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba.”
    /Antoine de Saint-Exupery: Az ember földje/
  • Aki szeret, az nincs többé egyedül, mert az, akit szeret, mindig jelen van. Aki szeret, az már nem akar többé a saját élete központja lenni. Engedi, hogy életének más legyen a középpontja, és ezt nyereségnek és boldogságnak érzi. Feladja önmagát. Olyan lesz, mint egy nyitott kéz, amely kapni akar. Aki szeret, annak van bátorsága ahhoz, hogy olyan legyen, mint akinek szüksége van valamire.
    /Walter Trobisch levelezéseiből/
  • Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked.
    A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra.
  • Azért létezem, hogy úgy éljem az életemet, ahogyan nekem örömet okoz.
  • Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi.
    /Richard Bach: Illúziók/
  • Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok. De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál.
    /Prisrin/