Üdvözlet az idézetek honlapon. Ismertebb és kevésbé közismert idézetek széles tárháza található itt, különféle emberektől, hírességektől. Mindenféle témákat átölelő kategóriák közt barangolva, keresgélhetünk, ollózhatunk, különböző alkalmakra használható idézetek között. Vagy egyszerűen csak olvasgathatjuk más emberek megfogalmazott sorait szerelem, szeretet, bölcsességek...stb. témában.

2017. december
h k s c p s v
« dec    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

idézetek hírességektől

Katona József bölcseletei 4

  • A hír csak esztelen
    kongás, – ha a hordó üres, leginkább
    kong…
  • Egy tiszteletreméltó ősz kezébe, negyven
    esztendeig való szolgálatért,
    száraz kenyért nyújtasz, magyar hazám?
  • Sohasem alattomos a magyar.
  • Egy királynak
    kell látni minden könnyeket: magának
    könnyezni nem szabad.
  • …a jobbágynak csak legyen;
    úgy addig a király se lesz szegény!
  • Az ördög is igazat
    mondana halála óráján, bizonnyal.
  • …amíg sírnak az ördögök,
    addig talán az emberiség örülhet!
  • Nincs a teremtésben vesztes, csak én!
    Nincs árva más több, csak az én gyermekem!
  • Vannak oly
    esetek, hol a kegyelem irtóztatóbb.

Katona József bölcseletei 3

 

  • Ó, buzogj vér! Csak buzogj!

  • Ha panaszkodni akarunk, előbb
    meg kell tanulnunk írni…

  • Tűrj békességgel, ezt papolta az
    apáturunk is sokszor: boldogok
    a békességesek, mert Isten fiainak
    hívatnak, – úgy de tömve volt magának
    a gyomra.

  • …a természet a szegényt
    maga arra szánta, hogy szülessen, éljen,
    dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és –
    meghaljon.

  • Szép pénz; de adhatsz-é hát mindenik
    szűkölködőnek?…
    Ha mást nem adhatsz, úgy annál, kinek
    adsz, még szegényebb vagy. Vigyázz, hogy egy
    zsivány tömött erszényeiddel együtt
    ne lopja el nagylelkűségedet.

  • . …úgy, ölni tudtok, jó urak: bezzeg
    ha életet tudnátok adni, akkor
    érdemlenétek meg az uralkodást

  • Uralkodás! Parancsolás! – Minő
    más már csak ennek még a hangja is,
    mint – engedelmeskedni – hát minő
    ez még valóságában?

  • …sem a meg-
    bántást, sem a jótéteményt soha
    el nem felejti a magyar…

  • Ó, semmi sincsen oly gyalázatos,
    mint visszaélni az asszonyi gyengeséggel!

 

Katona József bölcseletei 2

  • …csak akkor mernek a
    kis gyermekek mást megfenyegetni, a-
    midőn hiszik, hogy azt nem tudja senki.
  • …üsd az
    orrát, magyar, ki bántja a tied’!
  • Hogy Bánk leüljön a setét szövetség
    gyász-asztalához, ahhoz nem csekélyebb,
    mint Bánki sértődés kívántatik.
  • …csóka csóka-társának
    szemét ki nem kaparja…
  • Mit térdepelsz? Az Isten nincsen itt…
  • Épülj fel! Izmosodj meg, gondolat!
  • . Minek is becsület emberek között!
  • Munkálkodó légy, nem panaszkodó.
  • . …aki száz meg százezert rabol,
    bírája lészen annak, akit a
    szükség garast rabolni kényszerített.

Katona József bölcseletei

  • Nevetni vagy pedig
    könnyezni; ez mindegy az asszonyoknál.
  • . …a nemzet! – Ahány fő, szintannyi ész.
    Kényes becsülete, mint a köntöse –
    sértsd meg csak, öszvetörni kész; de adj
    neki hirtelen vagy egy jó szót s világot
    teremtve öszverontja ellenségidet.
  • …a magyar bor olyan,
    mint a magyar barátság, – mentől óbb,
    annál erősebb.
  • …mindenkor a legördögebb nadály
    a súgdosó maga…
  • A repkedő kicsinyke lelkek oly
    sokan donognak a világban, mint
    a szúnyogok; de vajon hol van az
    az ember, aki abban elhitetné
    magát, hogy ő közikbe tartozik?
  • Ott van a haza,
    hol a haszon – s miért ne húzzam azt?
    Hisz, aminek meg kell történni, az
    anélkül is megtörténik.
  • Sok férfiak – tudom magamról – az
    olyat, ki könnyű győzedelmet ígér,
    azért se szívelik : de légyen a
    meghódítás nehéz, már akkor ők
    csak puszta büszkeségből is belé
    szeretnek.
  • Szabad tekéntet, szabad szív, szabad
    szó, kézbe kéz és szembe szem, – minálunk
    így szokta a szerelmes: aki itt
    letérdel, az vagy imádkozik, vagy ámít!
  • A célod nem, de módjaid
    utálhatom.

Wesselényi Miklós bölcseletei

orokigazsag

  • Kevés ország van, hol annyi eladósodott s birtokából elélni nem tudó lenne, mint nálunk, hol van kevesebb élelmét eszével kereső, de hol több a féltudós? Mindennek lehet s van egyéb oka is; de legfőbb ugyan csak az egészséges életre való ész s valódi míveltség hiánya.
  • A nemzeti érzés a hazaszeretetnek – mondhatni – poézise.
  • . Rossz fejedelem csak rossz polgárok által s közt létezhetik.
  • …a társaság nem szenved kebelében lázadókat…
  • Istenért – ne gyanakodjunk, s ne gyanúsítsunk. Ki nem megy velünk mindig ugyanazon úton – ne tartsuk, ne hírleljük mindjárt ellenkező úton s más célra törekvőnek. Ugyanazon célra több utak is vezetnek, s ugyanazon út nem mindennek való. Nagy s szükséges polgári erény: mások iránti türelem s mások cselekvésének méltánylása.
  • Vezéri tulajdonoknak pedig egyik főbbike: hol nem szükség, nem vezérkedni s olykor vezetve vezér szerepet mással játszódtatni.
  • Gyanúsítás egyezségnek mindenütt sírt ás; de tágabbat s mélyebbet sehol sem, mint nálunk. Könnyen hivő, könnyen bízó s azért könnyen is csalódó s annyiszor csalatott nemzetünknek ugyanis bélyegző jelleme közé tartozik a gyanakodás. E nemzet kész valakit kis okért már felmagasztalni: de képzelt ok késszé teszi ugyanazt csakhamar sárral dobálni.
  • Nincs szánakodásra s egyszersmind nevetségre méltóbb, mint előítéletekkel terhelt s balvélemények mellett kardoskodó fiatal ember. Úgy nem illik ez korához, mint az elszánt fekete epéjű komorság, vagy a ronda fösvénység – oly rosszul áll neki, mint vénnek szerelmes ábrándozás s játszi bohóskodás.
  • . Tudás, ha nem fonák, minden helyzetben üdvös és soha sem káros. Megelégedésnek is – igazi s tehetség szabta korláton túl nem erőlködő tudás legbiztosb kútfeje. Még a rab is nyugodtabban hordja láncait s nem gyötri magát széttépésök hiú erőlködésével, ha azoknak szét nem szaggatható voltát igazán tudja.
  • Sors kénytelenségétől békében tűri el az ember azt, mi emberektől jőve tűrhetetlennek látszik.
  • Hazafit s polgárt s csak ezt kell minden emberből nevelni: mert aki ezzé nem válik, el van annak rendeltetése vétve…
  • Ne vessünk meg és el semmit azért, hogy régi: de hányjuk messze magunktól, ha rossz s már hasztalan, akármely régi is. Ne ragadjunk hévvel semmit is csak azért, mivel újság; de ha jónak ismerünk el valamit, fogadjuk buzgó részvéttel, bár ezelőtt híre-helye sem volt, vagy ha régebbjeink azt nem kedvelték is.

Táncsics Mihály bölcseletei

tancsicsmihalybölcseletei

  • Legyen tökéletes jogegyenlőség hazánkban – és ne legyen senki számára kiváltság…
  • …jobbágy és földesuraság közt nincs egyenlőség, nincs, nem lehet kölcsönös bizodalom…
  • …mindig és mindenütt maguk a polgárok, éspedig a vagyontalan munkások oltalmazták a szabadságot, vagy szerezték vissza, ha az már elveszett vala…
  • Aki nem jól tanulja meg mesterségét: maga vallja kárát…
  • A kormány az országért van, tehát fölötte a nemzet mindenkor intézkedhetik.
  • Az egyenlő szabadság és egyenlő jogok teszik a forrást, melybül mindenki egyaránt meríthet jólétet, boldogságot, áldást.
  • …a koronák és trónusok csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények, tudatlanok.

Széchenyi István bölcseletei 5

  • Az Istenek megúnják érdemtelen, buta csoportokat boldogságra úgyszólván szüntelen kényszeríteni…
  • Tegye csak mindegyik maga kötelességét, s ne valami egyebet, hanem azt ugyan emberül.
  • Tanácskozzunk, fáradjunk s cselekedjünk, s csak ne kívánjuk még azt is, hogy a kormány érettünk szántson, vessen, s csűreinkbe takarítson is.
  • …úgy fogjuk találni – ámbár a sorsnak s vak szerencsének is nagy befolyása van -, hogy legtöbbnyire felemelkedések oka az egészséges agyvelő s a tudományok szoros rendszabási…
  • Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni, valaha mik voltunk, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk, s mik leendünk.
  • A Múlt elesett hatalmunkbul, a Jövendőnek urai vagyunk.
  • Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: lesz!
  • A való pedig, akárki mit mond, többet ér a képzeletnél.
  • Az emberi halhatatlan lélek s annak legfőbb széke, az emberi agyvelő jeleli ki a kultúra ösvényét, s csak az bírja a nemzeteket lehető legmagasb civilizációi fokra és semmi egyéb!
  • Bízzunk magunkban, bízzunk erőnkben, készületlen azonban soha ne lépjünk síkra, s erőnkkel jobban gazdálkodjunk, mint eddigelé…
  • Oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni.

Széchenyi István bölcseletei 4

  • A munkásság – lelki és testi – az egyedüli, ami az emberi boldogság legmagasb fokához vezethet bennünket.
  • Az emberi gyengeség a múltat s régit mindig nagyobb fénybe szokta állítani, mint a jelent és a jövendőt.
  • A szegénység, legalább a mostani világban, a szolgasággal határos.
  • Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.
  • Minden nép, egyet sem véve ki, csak magában, ti. fiaiban hordozza az élet s dicsőség vagy a halál s szégyen csíráját.
  • Hallgatni, mikor beszélni kell, szintoly nagy hiba, mint beszélni, mikor inkább hallgatni kellett volna.
  • . Egyes csak úgy lehet nyertes, ha nyertes a község.
  • Csak az erős szabad, és így csak az erős boldog.
  • A szerelem nem okoskodik; ha okoskodik, már nem szerelem többé.
  • Az állat és az ember közti különbséget semmi sem tünteti világosabban ki, mint az elsőnek pangó, a másodiknak haladó léte.

Széchenyi István bölcseletei 3

  • Bizonyosan testére és így egész személyére nézve tökéletesb ember az, ki több gimnasztikai ügyességgel bír.
  • Az emberi nem a legkevésbé sem gyűlöli az önkényt, magában véve: nagyon könnyen képes azzal megbarátkozni, sőt meg is szeretheti azt … s ha az emberek, részint ösztönből, részint ésszerű okoknál fogva az abszolút kormányformát kárhoztatják, ez legtávolabbról sem ellenszenvből történik, hanem azon természetes okból, mivel az önkény, mint a tapasztalás bizonyítja, rendesen karöltve jár az ostobasággal.
  • Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt; a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre.
  • Ki igen sokféle akar lenni, alig lehet tökéletes egyféle.
  • Ki a közönségnek akar használni, legelső kötelessége: magárul egészen elfelejtkezni.
  • Tapasztalást pénzért venni vagy hagyományképpen kapni nem lehet – fizetni kell azért mindég és mindegyiknek.
  • Becsület nélkül az Istennek minden adományai keserűk.
  • Élőrül élők közt nincs igazságos ítélet.
  • Minden ember szereti az igazságot, de becstelen csak magának, a becsületes ellenben minden felebarátinak.
  • Nem elég mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.

Széchenyi István bölcseletei 2

  • A magyarnak mindenkori s most is legnagyobb ellensége – a magyar.
  • Csak az a valóságos bölcs Hazafi, ki lehetőt kivár, s jól tudván, hogy az ember gyenge léte miatt se felette boldog, se határtalanul boldogtalan nem lehet, a középúton jár…
  • Lenyesik szárnyamat, lábamon járok; levágják lábaimat, kezemen fogok járni; kiszakítják kezeimet, hason fogok mászni. Csak használhassak.
  • Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében!
  • Nem az cselekszik bölcsen, ki hazaszeretetét abban helyezheti, hogy minden idejét annak dicséretére pazarolja, hanem inkább az, ki hátramaradását fejtegeti, s boldogításában elősegélleni fáradozik.
  • Azt mondani: “extra Hungarian non est vita”, hiábavaló s kacagást vagy szánakozást okozó beszéd … és mégis … van valami ki nem mondható, mi a nemesb embert ellenállhatatlan erővel csatolja hazájához, legyen az bár kopár mező, bár berkes lapány vagy hósivatag.
  • Tőlünk függ minden, csak akarjunk.
  • Mindég csak azon kötelességekrül szólunk, melyekkel szüleinkhez köttetünk, azokrul soha vagy ritkán, melyekkel gyermekeink iránt tartozunk, holott ezek még szentebbek.
  • Igen sokan pedig a jó régi időt siratják, a jelenrül egészen elfelejtkeznek, s azért ezt bölcsen nem is használhatják. Márpedig hacsak a régiség bája nem, egyéb bizonyosan semmi sem teheti előttünk kívánatosabbá Elődink idejét saját éltünk napjainál.
  • …az öncsalás esztelenség.